Versek

Insomnia

Érezted már úgy, hogy mikor lehajtod fejed,
Megváltozik minden, mi addig téged körülvett,
És az árnyék takaróként lepi el környezeted?

Érezted már úgy, hogy mikor nyugovóra térsz,
Nyers őrület kerít hatalmába, s mint gyermek félsz,
Ha édes csended eltöri láthatatlan neszezés?

Érezted már úgy, hogy mikor lehunyod szemed,
A szoba hirtelen életre kel körülötted,
És reccsenő fémkacajjal minden vihogva nyekken?

Érezted már úgy, hogy mikor aludni vagy kész,
Álmos nyugalmad akkor felváltja éberség,
De párnád mégis védőpajzsként húzod szemed elé?

Az éjszaka hideg árnykarmai széttépnek,
És ijesztgetnek ijesztő szekrényajtó-rémek,
És átadod magad az illúzió-félelemnek.

Sikolyt érzel gerinced mentén végigfutni,
És lázas tested nedves félelemszag rezgeti,
Ahogy szellőlidérc borzolja a fákat odakinn.