Az esti gyors
Lomhán zakatol az esti gyors
Drágámhoz sietek,
Pöfékel, gurul a sötétbe
kit nagyon szeretek.
Most megáll, majd tovább andalog
Gondolok szeretve
Lassan megy, kívánom sietne
az édes percekre,
Ütemes lüktetés elringat
amiket közösen
Fejem koppan hideg ablakon
éltünk meg, Édesem.
Csendben suhanunk, a táj hallgat
Ó szent, csodás lélek,
Csak robog, csak robog, csak robog
Nélküled elveszek!
Vajon odaérek ma este,
Hogy még egyszer újra lássalak?
Vagy talán fejem leejtve
Fülkében aludva találnak?
