LVIII.

Pendura 2012.06.12. 21:18

Az eső

Szivárvány bordákon szaladó gépezet,
eső alatt nézek széttörő képeket.
Eső alatt cseppbe zárva,
szakadó ég - meg nem állva.

Verandaköveken vidáman kopognak,
felhőkönnyek zúgnak a földre pokrócnak.
Felhőkönnyek hullnak egyre
itt és ott és messze-messze.

Vízharmat-szőnyegen vacogva ragyogó
szikrát mesél a nap, a hold és száz bolygó.
Szikrát mesél, elillanót,
párát dalol, megnyugtatót.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pavornocturnus.blog.hu/api/trackback/id/tr304584368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása