XLIX.

Pendura 2012.03.27. 19:15

Villámhárítók 

Elillanó,
szertefoszló
záporfelhő az élet,
villámhárítókként
magasodnak benne
ostrom alá vetve
azt az emberek.
És a boldogság
egy villámcsapás
végig a testen,
az érzékeken.
Egy töltésív
melybe a szív
hevesen,
hangosan,
rémesen
megremeg.
...Hétmilliárd földbe vert
acéloszlop...

villámlik-e eleget,
hogy mind boldog,
hogy mind boldog
legyen a sok-sok
óriási fémkaró?
a sok villámhárító?
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pavornocturnus.blog.hu/api/trackback/id/tr324344253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása