Versek

Tempus Aeternum Olajfestmény a vásznárahomályosra fagyott.Egy lomha perc,keringve futja a számlapot. Gyertya lángja szurok-árnyatszór. A konyha falára,a vakolaton dermedten feszüla pillanat statikus árnya. Nem lenget most szélfűszálat a mezőkön,és összefolyik már a varjúraja…

in solitude "In solitude, where we are least alone."Byron Pici vagyok, apró és minta hókristály: törékeny.Testem érett, de lelkemüvölt, remeg egészen. Bús vagyok és szomorú,szomorúbb az ősznél..."Érdekelne bárkit?" - kérdemmagam, "Ha hirtelen elmennél?"